Mely esetekben ajánlott?

Az érrendszer láthatóvá tétele különböző radiológiai módszerekkel lehetséges. Bizonyos esetekben elegendő, ha ultrahang, CT vagy MR segítségével történik az ér ábrázolása ezekkel a módszerekkel többnyire kimutathatóak a különböző, érfejlődési rendellenességek, érsérülések, vérrögök, elzáródások, szűkületek és tágulatok. Bizonyos esetekben viszont elkerülhetetlen a katéteres érfestés elvégzése. Napjainkban leggyakrabban intervenciós beavatkozások (nyitott érműtét nélkül, speciális katéterekkel végzett gyógyítás) előtt, illetve a műtétek precíz megtervezéséhez kerül sor a katéteres angiográfiákra, amelyek a végtagok, a főverőér, a hasi nagy erek, a nyaki vagy a koponya ereinek ábrázolására irányulhatnak.

A vizsgálat menete

Az angiográfia vizsgálat műtői körülmények között, hanyatt fekvő helyzetben történik. Leggyakrabban a lágyékhajlatban, vagy a karhajlatban lévő verőéren át vezetik be a katétert, a helyi érzéstelenítést követően. A vizsgálni kívánt érszakasz kezdeténél megállítják a katétert és közvetlenül a vizsgálandó érszakaszba fecskendezik a kontrasztanyagot. A kontrasztanyagok a szervezet számára kis megterhelést jelentenek, a vizelettel ürülnek ki a szervezetből. A vizsgálat közben felvételeket készítenek, melyek elkészülte után a katétert eltávolítják.

Van-e kockázata?

A modern technikát alkalmazva az angiográfia biztonságos eljárás, de mivel az érbe katétert vezetnek és ezen keresztül kontrasztanyagot adnak, így vannak kockázati tényezők. A beavatkozás után a szúrás helyén gyakran véraláfutás jön létre, amely rövid időn belül felszívódik. A katéter vezetése közben megsérülhet az érfal, vérzés, vagy érelzáródás alakulhat ki. Terhességben csak súlyos betegség gyanúja esetén végezhető el a beavatkozás, mivel a röntgensugárzás a magzatot károsíthatja.